Enjoy up to 30% off today

Minden a mikróműanyagról. Mit lehet tenni?

Milyen hatással van a szervezetre? Hogyan lehet elkerülni, ha lehetséges?

7/18/20264 perc olvasás

Mikroműanyagok – Miért érdemes odafigyelni rájuk?

Mi a mikroműanyag?

A mikroműanyagok olyan, 5 milliméternél kisebb műanyag részecskék, amelyek elsődleges vagy másodlagos forrásból származnak. Az elsődleges mikroműanyagokat eleve ilyen méretben állítják elő, például egyes kozmetikai termékek összetevőjeként. A másodlagos mikroműanyagok nagyobb műanyag tárgyak, csomagolóanyagok vagy műszálas textíliák aprózódása, kopása és öregedése során keletkeznek.

Hogyan jutnak be a szervezetbe?

A mikroműanyagok elsősorban az elfogyasztott élelmiszerekkel, az ivóvízzel és a belélegzett levegővel kerülnek az emberi szervezetbe. Kutatások kimutatták jelenlétüket többek között a tüdőben, a véráramban és a méhlepényben is. Bár hosszú távú egészségügyi hatásaikat még intenzíven vizsgálják, laboratóriumi és állatkísérletek alapján több lehetséges káros élettani hatás is ismert.

Laundry detergent granules are piled on a surface.

A mikroműanyagok lehetséges egészségügyi hatásai

Fizikai irritáció és gyulladás

Az apró részecskék egy része beágyazódhat a szövetekbe, ahol mechanikai irritációt, sejtszintű oxidatív stresszt és gyulladásos folyamatokat idézhet elő.

Kémiai terhelés

A műanyagok gyártása során számos adalékanyagot – például ftalátokat, égésgátlókat és különböző színezékeket – alkalmaznak. Ezek közül több ismerten hormonrendszert befolyásoló, úgynevezett endokrin diszruptor vegyület.

Környezeti szennyező anyagok hordozása

A mikroműanyagok felületükön nehézfémeket, növényvédőszer-maradványokat és más szerves szennyező anyagokat képesek megkötni. Ezek a szervezetbe jutva tovább növelhetik a környezeti terhelést.

Táplálkozással összefüggő hatások

Kísérletes vizsgálatok arra utalnak, hogy a magas zsírtartalmú, úgynevezett nyugati típusú étrend felerősítheti a mikroműanyagok kedvezőtlen élettani hatásait. Ilyen esetekben fokozódhat a máj zsírfelhalmozódása, valamint a gyulladásos folyamatok intenzitása.

Előfordulás

A műszálas ruházatok – például a poliészter, nejlon, akril és polár anyagok – minden viselés és mosás során mikroszkopikus méretű szálakat bocsátanak ki a levegőbe és a szennyvízbe.

A talaj mikroműanyag-szennyezettsége számos esetben még a tengerekénél is nagyobb. Fő forrásai közé tartoznak a mezőgazdasági fóliák, a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása, valamint a textíliákból származó szintetikus szálak.

A 100% biopamut ruházat nem tartalmaz szintetikus műszálakat, ezért használata és mosása során nem bocsát ki mikroműanyagot. A természetes pamutszálak cellulózból állnak, amelyek biológiailag lebomlanak.

Mire érdemes figyelni biopamut vásárlásakor?

Nem minden „biopamut” feliratú ruha készül kizárólag természetes alapanyagból. Gyakori, hogy az anyag például 95% biopamutot és 5% elasztánt (spandexet) tartalmaz, vagy a varráshoz poliészter cérnát használnak. Az ilyen ruhák használata és mosása során továbbra is kerülhetnek mikroműanyag-részecskék a környezetbe.

A szervezetre gyakorolt lehetséges hatások részletesebben

Kutatások szerint a helytelen táplálkozás és a mikroműanyagok együttes jelenléte kedvezőtlenebb élettani folyamatokat indíthat el, mint bármelyik tényező önmagában.

A vizsgálatok alapján az alábbi elváltozások figyelhetők meg:

fokozott zsírfelhalmozódás a májban és a májszövet szerkezeti károsodása;
a bélflóra egyensúlyának felborulása (diszbiózis);
a bélfal áteresztőképességének növekedése, amely megkönnyítheti különböző anyagok vérkeringésbe jutását;
fokozott gyulladásos folyamatok kialakulása;
az anyagcsere-betegségek kockázatának növekedése.

Az emberekre gyakorolt hosszú távú hatások pontos mértékének meghatározása jelenleg is intenzív kutatások tárgyát képezi.

A szervezetet érő legfontosabb mikroműanyag-források

A mindennapi élet során számos forrásból találkozhatunk mikroműanyagokkal, többek között:

műanyag palackokban tárolt ásványvizek és üdítőitalok;
műanyag csomagolású készételek, zöldségek és egyéb előrecsomagolt élelmiszerek;
tengeri eredetű élelmiszerek, különösen kagylók és egyes halfajok;
műszálas ruházat viselése és mosása;
szintetikus alapanyagokat tartalmazó rágógumik.

Mit tehetünk a mikroműanyag-terhelés csökkentése érdekében?

Csökkentsük a telített zsírokban gazdag, ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását.
Részesítsük előnyben a friss, szezonális és lehetőleg csomagolásmentes alapanyagokat.
Az élelmiszereket lehetőség szerint üveg- vagy kerámiaedényekben tároljuk.
Fogyasszunk rendszeresen rostokban és antioxidánsokban gazdag növényi eredetű élelmiszereket, amelyek támogatják a bélflóra egészségét.
Lehetőség szerint kerüljük a műanyag palackos italok rendszeres fogyasztását, helyette használjunk szűrt csapvizet vagy üvegpalackot.
A bőrrel közvetlenül érintkező ruházatot lehetőleg természetes alapanyagokból válasszuk. Mosáskor célszerű a természetes és a műszálas ruhákat külön kezelni, ezzel is csökkentve a mikroszálak terjedését.